Milyen hőszivattyú típusok léteznek?

Milyen hőszivattyú típusok léteznek?

A hőszivattyú típusok iránt érdeklődik? Épp választás előtt áll? – hőszivattyú típusok a Klímagyár ajánlásával

Építkezés vagy felújítás alkalmával mindig érdemes megvizsgálni, hogy milyen megoldással lehet a legtöbbet spórolni fűtésen és hűtésen. A hőszivattyúk környezetkímélő hatásuk és energiatakarékosságuk révén igen nagy népszerűségnek örvendenek manapság. Üzemeltetésük mindössze áramot igényel, jelentős összegek megtakaríthatók használatukkal. Működésük egyszerűen összefoglalva annyiból áll, hogy hőt szállítanak az egyik helyről, a másikba. Ezáltal az egyik helységben fűtenek, amíg a másikban hűtenek.

A 2020-as év végén új energetikai törvényt vezettek be az újonnan épülő és felújítani kívánt házak kapcsán. Ezen épületek energiaigényének minimum 25%-át megújuló energiaforrásból szükséges biztosítani. Ezáltal megfontolandó a gázfűtést a hőszivattyúk egyik típusára váltani.

A következő hőszivattyú típusok közül tud választani:

  • Levegő-víz hőszivattyú rendszer
  • Talajkollektoros hőszivattyú rendszer
  • Víz-víz hőszivattyú rendszer: ásott, esetleg fúrt kutas; nyílt vizes
  • Talajszondás (földszondás) hőszivattyú rendszer
  • Nyílt vízbe süllyesztett kollektor csöves hőszivattyú rendszer

Melyik az Ön számára ideális hőszivattyú típus?

A levegő-víz hőszivattyú rendszer a legelterjedtebb típus, mivel klímához hasonlóan működnek, tehát a levegőt használják hőforrásnak. Fűtésre, hűtésre és víz melegítésre is használják. Könnyedén telepíthető, különösebb előkészület nélkül. Teljesítményét nagyban befolyásolja a külső hőmérséklet.

A talajkollektoros hőszivattyú típus a talaj felső rétegének hőjét használja fel. Kialakításához fagyálló csöveket kell elhelyezni a földben 1,5 méter mélyen. Hőhasznosítása közel állandó, viszont jelentős helyigénnyel rendelkezik. Telepítése jókora ásatással, munkával jár.

Ha a hasznosítható energiát nézzük, akkor a legjobb választásnak a víz-víz kialakítású hőszivattyú típusok bizonyulnak. A legnagyobb hőenergia előállítására ezen modellek képesek a talajvíz magas hőmérsékletének köszönhetően. Telepítésük komoly előkészületet igényel, működésük pedig nagy mennyiségű vizet, viszont tervezhető hőnyerésük mértéke.

A talajszondás hőszivattyú rendszer kialakításához szintén csöveket (szondákat) kell elhelyezni a földben. Esetükben 60-100 méteres mélységben. Ez a hőszivattyú típus kis helyigénnyel rendelkezik, ideális választás passzív hűtésre. Hátrányát a magas telepítési költség jelenti, valamint kivitelezésük bányakapitánysági engedélyhez kötött.

A nyílt vízbe süllyesztett kollektor csöves hőszivattyú típus, akkor javasolt, ha otthona folyó vagy tó közelében helyezkedik el. A talajkollektoros modellhez hasonlóan működik, könnyen telepíthető, kiegyensúlyozott hatásfokkal bír. A környékén végzett medertisztítás és horgászás problémákat okozhat.

Reméljük ez a kis összefoglaló kellő segítséget nyújt az Ön igényeinek megfelelő hőszivattyú típus megtalálásához!

Különböző hőszivattyú típusok előnyei és hátrányai

Igen fontos, hogy milyen hőszivattyú típus létezik és hogy melyiknek milyen a hatásfoka, esetlegesen milyen hátrányai vannak. Az elkövetkezőkben pont ezt a témát járjuk körül, ugyanis egyre több igény mutatkozik a hőszivattyú típus ismeretekre.

Nézzük, hogy milyen típusok lehetnek:

  • Levegő víz hőszivattyú,
  • Talajkollektoros hőszivattyú,
  • Víz-víz hőszivattyú, amely lehet ásott, vagy nyílt kutas, nyílt vizes is,
  • Talajszondás hőszivattyú,
  • Nyílt vízbe süllyesztett kollektoros csöves hőszivattyú

Melyik típusnak, mik a tulajdonságai?

Levegő víz hőszivattyú: Ez a legelterjedtebb az összes rendszer közül. Itt a levegőt használják hőforrásnak, amely fűtésre, hűtésre és vízmelegítésre is egyaránt használható. Hátránya, hogy a hatásfok nagyban függ a külső hőmérséklettől.

Talajkollektoros hőszivattyú: A talaj felső rétegének a hőjét használja, amiért fagyálló csöveket kell elhelyezni a földben. Pont ez a hátránya is, hogy rengeteg ásással jár.

Víz-víz hőszivattyú: Ők képesek előállítani a legnagyobb hőenergiát, köszönhetően a talajvíz hőmérsékletének. Hátránya, hogy sok előkészületre és nagy mennyiségű vízre van szüksége.

Talajszondás hőszivattyú: Itt 60-100 méterre szondákat kell elhelyezni a földbe és nagyon jó váltás a passzív fűtésre. Azonban itt már engedélyt kell kérni a bányakapitányságtól és magas a telepítési költség.

Nyílt vízbe süllyesztett kollektoros csöves hőszivattyú: Ez csak akkor javasolt, ha az otthonunk folyó mellett helyezkedik el.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük